Címzett: <unitarius@smartgroups.com>
Elküldve: 2002. június 21. 17:58
Tárgy: [unitarius] Nyílt level Razmany Csabanak es Miko Istvannak

Nyílt Levél

Tisztelt Rázmány Csaba és Mikó István!

Az elmúlt években elszomorító események történnek a Magyarországi Unitárius Egyházban. Más unitárius hívekkel beszélgetve arra a meggyőződésre jutottam, hogy a felmerülő problémákat a jelenlegi vezetés nem tudja megoldani. Az elmúlt hetek sajtónyilatkozatai alapján, Önök nem tudtak megfelelni tisztségükből adódó kötelezettségeiknek, ezáltal hiteltelenné váltak mind a világ mind az unitárius hívek szemében.

A további panamák megelőzése érdekében kérem, hogy a 2002. júliusi EKT-n azonnali hatállyal mondjanak le Főgondnoki, illetve Püspöki tisztségükről és tegyék meg a szükséges lépéseket az új vezetőség megválasztása érdekében.

Úgy gondolom, hogy a jelenlegi sajtóvisszhang, mindössze a jéghegy csúcsa, amely kitüremkedik a felszínre. Számos más súlyos probléma feszíti szét a MUE és a hívek közösségét.

A Magyarországi Unitárius Egyház olyan kicsi, hogy az állami és egyéb támogatásokból már nem tudja eltartani fizetett képviselőit. Az ennek következtében előállott helyzet azt a benyomást kelti, hogy az egyébként demokratikus felépítésű egyházban az anyagi függés miatt a fizetett képviselők már nem a híveket képviselik, hanem az egyház két vezetőjének, a jelenlegi főgondnoknak és püspöknek váltak marionett figuráivá.

A jelenlegi vezetés az egyház vagyonát gondtalanul kezeli. Az Egyház ingatlan vagyonát eladja, hogy abból fedezze az Egyház működését. Ezzel néhány év alatt eltékózolja sok emberöltőnyi unitárius hívő munkáját.

Kérem mindkettőjüket, hogy az Egyház jövőjének biztosítása érdekében lépjenek vissza. Ez az utolsó pillanat, amikor visszavonulásukat felemelt fejjel tehetik meg, átadva a további felelősséget az Önök után következőknek.

Az elmúlt évben több fegyelmit osztottak ki, mint az Egyház egész történetében.

• Az Egyház számos elismert és szeretett tagját távolítja el az egyháztól, becsületét megsérti, ellehetetleníti:
• Orbókné Szent-Iványi Ilona lelkésznőt az MTI-nek adott nyilatkozatban megtagadta az egyházvezetés.
• Bardócz-Tódor András gondnok megalapozatlan indokokkal kap fegyelmit, távollétében állították többször is Fegyelmi Bíróság elé, majd kizárták.
• Vadady Attila kántort és családját szolgálati lakásukból próbálják az utcára tenni, amelyet Attila évek hosszú munkájával tett lakhatóvá.
• Az elmúlt időben a vezetőség nyolc tisztségviselővel veszett össze, akik vagy önként mondtak le, vagy eltávolították őket.
• Az Egyház, legnagyobb közösségének, a Nagy Ignác utcai gyülekezetnek ingatlanát elveszi, bankszámláját zárolja. Lelkészének, presbitereinek és magának az egyházközségnek fegyelmit ad.
• Az Egyházon belül nincs meg a független bíráskodás lehetősége. A Főgondnok és Püspök az Unitárius Alaptörvényre hivatkozva bíráskodik és ítél másokon, ugyanakkor saját maguk sem ismerik és rendszeresen megszegik azt.
• A Püspökválasztás jogilag szabálytalanul történt. A jelölőbizottság tagjaként Rázmány Csaba magát jelöli és választja. A választó képviselők szavazati jogát nem vizsgálták meg, egyesek pedig nem szavazhattak.
• Az egyház ingatlanait eladja, vagyonát gondtalanul eltékozolja.
• Az egykehelyes úrvacsora vétel erőltetésével számos hívőt zár ki a hitélet gyakorlásából, akik egészségügyi okok miatt ezzel nem élhetnek. Ezzel egy sok éves hagyomány szétrombolásán munkálkodik, ami pedig az Alaptörvényben is benne foglaltatik.
• Az állami költségvetésből adott támogatást nem célirányosan költi el.
• Az országos ifjúsági szervezet megalakítását csak akkor hagyta jóvá, amikor annak alapszabályába belekerült, hogy az ifjúsági szervezet csak a Főgondnok és a Püspök rendelkezéseivel összhangban tevékenykedhet.
• A püspöki és a főjegyzői család magas fizetéseket húz az egyháztól saját elhatározása alapján, a segélyre, támogatásra szoruló régi hívek pedig anyagi támasz nélkül maradnak.
• Az egyház fizetett alkalmazottai rokoni kapcsolatban vannak egymással, amely mind anyagi, mind képviseleti összeférhetetlenséget eredményez a Rázmány család számára.

BUDAPESTI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG
UNITARIAN CHURCH IN BUDAPEST
1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.

Budapest, 2002. július 4.

Rázmány Csaba püspök
Magyarországi Unitárius Egyház

HELYBEN

Főtisztelendő Püspök Úr!

Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy a múlt hét folyamán Ön és a Főgondnok úr által aláírva visszakaptuk az OTP számlánk feletti rendelkezést lehetővé tevő aláírási kartonokat.

Korábbi, 2002. június 10-én kelt K/91/2002. számú levelére és az abban foglaltakra válaszolva, az alábbiakat kívánom közölni:

1. A Dr. Bardócz-Tódor András fegyelmi ügyében hozott döntés kézhezvétele után a lehető legrövidebb idő alatt összehívott presbitériumi ülésen maga felfüggesztett gondnokunk kérte gondnoki teendői alóli felmentését, mindaddig míg ügye jogerősen le nem zárul. A Presbitérium kérését tudomásul vette és ennek megfelelően megbízott gondnok-pénztárossá választott. Dr. Bardócz-Tódor András a május 22-i presbiteri ülés óta gondnoki minőségében tudomásunk szerint semmilyen egyházközségi ügyben nem intézkedett, nem nyilatkozott. Az Ön levelében tett állítás, miszerint Dr. Bardócz-Tódor András továbbra is nyilatkozatokat tesz gondnokként, feltételezhetően egy félreértés eredménye, ugyanis a Népszabadságnak nem nyilatkozott, a lap felfüggesztése előtt írt leveléből idézett, amikor még jogosan használta a gondnoki címet.

Felfüggesztett gondnokunk Presbitérium előtt tett nyilatkozatában és szavában nincs okunk kételkedni. Dr. Bardócz-Tódor Andrásnak magánemberként és unitárius egyháztagként nyilatkozni állampolgári joga, ezért a Presbitérium további intézkedést jelenleg ez ügyben nem tart szükségesnek.

Meg kívánom jegyezni, hogy a Dr. Bardócz-Tódor András által tett és az elsőfokú Fegyelmi Bizottság által elmarasztalt nyilatkozatokat Dr. Bardócz-Tódor András sohasem a Presbitérium, mint testület, hanem mint gondnok és egyháztag, illetve magyar állampolgár tette. Ezért nem tartjuk szerencsésnek, hogy az Elnökség a Budapesti Egyházközség Presbitériuma számára feltételeket szab és alapvető jogaink, mint például a számla feletti rendelkezési jog, gyakorlásának engedését azoktól tegye függővé. Alaptörvényünk erre semmilyen jogalapot nem biztosít az Elnökség számára.

Amennyiben az Elnökség további lépéseket kíván tenni Dr. Bardócz-Tódor András személye, nyilatkozatai ellen, javasoljuk, hogy azt jogi szakértőikkel egyeztetve szíveskedjenek megtenni és a Budapesti Egyházközséget ebből szíveskedjenek kihagyni, hogy alapvető egyházközségi feladatainkra tudjuk koncentrálni szellemi erőforrásainkat.

2. Ami Püspök úr azon igényét illeti, hogy a Presbitérium határolódjon el korábbi gondnokának nyilatkozataitól, le kívánjuk szögezni, hogy a Presbitérium elmúlt közel másfél éves munkája során soha nem határolódott el. Ez nem azért van, mert mindenben egyet értünk, de a bennünket megválasztó hívek nem arra adtak felhatalmazást, hogy elhatárolódjunk, másokat minősítsünk, hanem, hogy végezzük a dolgunkat.

3. A Budapesti Egyházközség Presbitériuma nagy tisztelettel kéri az Elnökséget, hogy Dr. Bardócz-Tódor András mindkét fegyelmi ügyében szíveskedjenek összehívni a másodfokú Fegyelmi Bíróság, azaz a Főtanács ülését, hogy mindkét ügyben mielőbb jogerős határozat születhessen. Kérjük, hogy szíveskedjenek a másodfokú fegyelmi eljárásban biztosítani az Alaptörvény előírásainak és a Fegyelmi Szabályzatnak a maradéktalan érvényesítését.

Korábban tájékoztatást kértem, helyesebben jegyzőkönyvi kivonatot a Zsinat azon döntéséről, miszerint az új Fegyelmi Szabályzat elfogadásig nincs másodfokú fegyelmi fórum, annak szerepét az EKT tölti be. Sajnos jelen levelem megírásáig az Ön által hivatkozott jegyzőkönyv szakaszt nem kaptam meg Öntől.

Végül megragadom az alkalmat, hogy közelgő névnapja alkalmából jó egészséget és sok boldogságot kívánjak Főtisztelendő Püspök Úrnak, tekintettel arra, hogy a 2002. július 6-i Csaba napon tartandó ülésen nem leszek jelen. Az EKT üléséhez, melyre kérésem ellenére csak Dr. Bardócz-Tódor András ügyében kaptam írásos anyagot nyolc nappal az ülés időpontja előtt, Önnek és tanácsos atyámfiainak jó munkát kívánok.

Atyafiságos tisztelettel

Zoltán Csaba
megbízott gondnok-pénztáros

MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ
1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2–4.

Ikt.sz.: K/106/2003

Tisztelendő
Budapesti Unitárius Egyházközség
Presbitériumának

Tárgy: válaszlevél!

Tisztelendő Presbitérium!

Hivatkozással 93/2003. sz. levelükre, tudomásulvétel és miheztartás végett, tisztelettel közlöm, hogy az Egyházközség, Egyházi Központnak írt leveleit Elnökségnek, vagy Egyházi Képviselő Tanácsnak címezze, melyet az, legközelebbi ülésén megtárgyal.

Tekintettel arra, hogy levelükben személy szerint én szólíttattam meg, tisztelettel közlöm válaszként az alábbiakat:

1. Elnökség legutóbbi megbeszélésén, sajnálattal vette tudomásul, hogy az Egyházi Képviselő Tanács legutóbbi ülésén, az egyházközség gondnoka által tett 10.000 Ft. összegű megajánlás a lőrinci Egyházközség énekvezérének lakásgondjai megoldására a felére apadt. A megajánlott összegről értesítettem az érdekelteket, és kértem, hogy mielőbb közöljék az egyházközség bankszámlaszámát, hogy a megajánlott összeget mielőbb át tudja minden megajánló utalni. Megjegyezni kívánom, hogy semmilyen összefüggést nem látok az egyházközség jelenlegi énekvezére és a megajánlott összeg között!

2. Az 1/2003.05.14. Presbiteri határozatra vonatkozóan, tisztelettel hozom tudomásukra, hogy mindannak ellenére, hogy a tárgyban a Rendőrség hosszas vizsgálódás és többszöri kihallgatás után megszüntette a nyomozást, azzal a megjegyzéssel, hogy az ismeretlen tettes kiléte nem állapítható meg, javasolni fogom az Elnökségnek megtárgyalásra, hogy az Egyházi Képviselő Tanács napirendjére kerüljön, de csakis azután, miután a Presbitérium megteszi az alábbi kiegészítéseket, melyek a tárggyal szorosan összefüggenek:

A/ Presbitérium tudja meg, és közölje Elnökséggel, hogy a beadvány szerkesztője, nevezett Tóth Bence, honnan és ki által szerezte meg a Képviselő Tanács tagjainak címeit, és azokat a rendőrség megszüntetési indoklását ismertető postán kiküldte, megsértve ez által az adatkezelési és személyiségi törvényt.

B/ Presbitérium tudja meg, és hozza az Elnökség tudomására, azon ifjak névsorát, akik a Magyarországi Unitárius Egyház Püspökségére, a Budapesti Egyházközség irodájába, és a lelkészi lakásra való illetéktelen behatolás (betörés) alkalmával, ifjúsági összejövetelt (bulit) rendeztek az Egyházközség gyülekezeti termében.

C/ Presbitérium derítse ki, hogy a bulizó ifjak kinek a kulcsát használták, amikor behatoltak a püspökségre, kinek a kulcsát használta a behatoló, amikor az irodába és a lelkészi lakásba hatolt be, ugyanis e helyiségekbe nem történt erőszakos behatolás. A püspökségen az irodahelyiség feltörése után került nyilvánosságra, hogy csupán az a szekrény volt felfeszítve, melyben az Egyházi Képviselő Tanácsi tagok 

címjegyzéke volt található! Az irat nem tűnt el de lemásolták, amit bizonyít az a tény, hogy másnap a másolóban volt található a címlista utolsó lapja!

D/ Presbitérium derítse ki és adjon magyarázatot arra a tényre, hogy az Egyházközség lelkésze a Rendőrségen tett feljelentése alkalmával miért titkolta el az ifjúsági találkozó (buli) tényét, és az azon résztvevők névsorát, továbbá azt, hogy ki adott engedélyt egy ilyen találkozó, vagy buli megtartására.

Amennyiben fenti kérdésekre kimerítő választ kapunk, azonnal kérésüket Elnökség megtárgyalja, hogy azt a teljes anyag ismeretében az Egyházi Képviselő Tanács elé terjeszthesse.

3. A -4/2003. 05. 14. Presbiteri határozatra vonatkozóan, tisztelettel közlöm, hogy azt tudomásul vettem, de annak kimerítő megalapozottsága miatt, nem tartom indokoltnak Elnökség, majd Egyházi Képviselő Tanács elé terjeszteni, mert kérelmük egyáltalán nem meríti ki azokat a követelményeket, melyek indokolttá tennék a kérés támogatását.

Megállapítható, hogy a kérelem csupán nagy általánosságokban megfogalmazott indokokat tartalmaz, hivatkozása az Egyházi alaptörvényre abszolút felületes és pontatlan, nélkülözi a részletesen megfogalmazott és kidolgozott érveket, ezért szükségesnek látszik az indoklás olyan kiegészítése, mely a kérés megalapozottságát kézzelfoghatóvá, és nyilvánvalóvá tegye, és azt az Elnökség is támogatólag tudja az Egyházi Képviselő Tanács elé terjeszteni.

Ezért tisztelettel kérem a Budapesti Unitárius Egyházközség Presbitériumát, szíveskedjék a kérés indokait részletesen kifejteni különös tekintettel az alábbiakra:

• Az alaptörvény paragrafusainak, a tárgyra vonatkozó cikkelyeinek pontos megjelölése!
• Egyházközség magánvagyonának, Banki és Földhivatali igazolása, mely elengedhetetlenül szükséges a jogi személyiség elnyeréséhez.
• A jelenlegi helyzetben mi indokolja, hogy az Egyházközség úgy szervezetileg, mint anyagilag ismételten önfenntartó legyen, amikor a határozat értelmezésben meg van már fogalmazva, hogy az Egyházközség úgy anyagilag, mint szervezetileg önfenntartó, és rendelkezik anyagi és szellemi forrásokkal is?
• Milyen plusz anyagi önfenntartást szándékszik megvalósítani az Egyházközség, ha lényegesebb kiadásainak, (lelkészi fizetés, hitoktatói, és szórványköltség) viselését továbbra is a Magyarországi Unitárius Egyháztól igényli?
• Szervezeti téren miben nem önálló (önfenntartó) az Egyházközség, és milyen szervezeti változásokat látna szükségesnek?
• Milyen „további fejlődésre” – nyújtana lehetőséget a jogi személyiség és annak jelenleg milyen akadálya van?
• Milyen esetleges további előny származna a változtatásból, és a jelenlegi állapotoknak milyen hátrányai vannak?
• Presbitérium szíveskedjék azt is megvizsgálni, hogy Egyházunkon belül az Egyházközségek egymástól eltérővé tett jogi helyzete, nem okozna-e súlyos 

  ...szervezeti és esetleg anyagi gondokat, és nem merülne fel az a látszat, hogy a pillanatnyilag jobb helyzetben lévő, és nagyobb egyházközség, vonakodik vállalni a testvéri közösséget, azokkal a kisebb egyházközségekkel, melyek igen nehéz körülmények között tengődve, hittel és kitartással állják meg a helyüket és őrködnek a végeken.

• Végezetül mi volna annak biztosítéka, hogy általános Egyházi érdekek ügyében a különböző jogi helyzetű Egyházközségek egységesen lépjenek fel?

Várom tisztelettel válaszukat, hogy kérelmüket az Elnökség elé terjeszthessem!

4. A tiszteletbeli címekre vonatkozóan, kérjük mielőbb megküldeni, nevezett gondnokok tevékenységének pontos leírását és gondnoki tisztségük megszűnésének indoklását. Kérem továbbá megküldeni az Egyházközség közgyűlése erre vonatkozó határozatának Jegyzőkönyvi kivonatát.

A továbbiakban, tisztelettel felhívom Presbitérium figyelmét, az Alaptörvényben szereplő tiszteletbeli címek adományozására vonatkozó paragrafusok tanulmányozására.

5. Nagy öröm számomra, hogy üdvözölhetem az egyházközség második gondnokát, Schmidt Gábort, és kívánhatok neki hasznos munkálkodást az egyházközség előmenetele érdekében. Egyházunk Alaptörvénye azonban határozottan előírja, hogy az Egyházközséget, az Egyház Végrehajtó és Törvényhozó szerveiben a gondnok képviseli, vagyis egy egyházközség egy gondnok.

Ezért tisztelettel hozom szíves tudomásukra, hogy a Budapesti Egyházközséget úgy az Egyházi Képviselő Tanácsban, mint a Főtanácsban csakis egy gondnok képviselheti. Hogy melyik legyen az, azt döntse el az Egyházközség Presbitériuma.

6. Végezetül az 5. pontban megfogalmazottakra válaszolva tisztelettel tudatom, hogy az Egyházközséget megillető hitoktatói díjat egy összegben 2003. 06. 14-én átutaltuk az Egyházközség általunk is ismert Bankszámlájára.

Az átutalt összeg 10x15.000 Ft = 150.000 Ft. Hogy ezt az összeget az Egyházközség vezetősége kinek folyósítja hitoktatói díjként a Presbitérium bölcs döntésére van bízva.

Budapest, 2003. július 4.

Atyafiságos tisztelettel és üdvözlettel

Rázmány Csaba
püspök

Másolatot kap:

• Mikó István főgondnok
• Balázsi László egyházi főjegyző
• Kálnoki Kiss Sándor h. főgondnok

Az egyházat 1968-ban alapította néhány a Magyar Unitárius Egyházból kivált unitárius. Későbbi vezetői puccsszerűen hajtották hatalmuk alá Magyarország egyetlen önállóan is életképes unitárius egyházi szervezetét a Budapesti Unitárius Egyházközséget.

Az ide feltöltött dokumentumok időrendi sorrend nélkül mutatják be a folyamatot.